Minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke boldog és kiegyensúlyozott felnőtté váljon. Ennek érdekében meg is tesz mindent, amit csak tud. Vannak, akik már óvodás és kisiskolás korban foglakozásokra, különórákra viszik a gyerekeiket. Csakhogy ezek a foglalkozások, még ha „játékosabbak”, kötetlenebbek is, mint az iskolai órák, akkor is plusz terhet rónak a gyerekekre. A gyerekek „dolga” ugyanis a játék, ez segíti elő leginkább a kognitív, a szociális, az érzelmi és fizikai képességeik fejlődését. A játék a gyerekek számára nem csupán szórakozás, hanem egy alapvető tanulási forma. Számos tanulmány támasztja alá a játék fontosságát a gyermekkori fejlődésben, ami különösen fontos az 5 év alatti gyerekeknél, mivel ekkor a legfogékonyabbak a kognitív és szociális fejlődés szempontjából. Ráadásul a játékos tanulás hatékonyabb, mint a hagyományos oktatási módszerekkel való, mivel a játékban a gyerekek szívesen és önként vesznek részt.
Szerencsére vannak olyan játékok, amelyek „igazi” játékok, vagyis szórakoztatnak, és még véletlenül sem jelentenek feladatot a gyerekeknek, mégis igen hatékonyan szolgálják és támogatják a fejlődésüket. Külön elnevezést is kaptak, ezek a készségfejlesztő játékok. Ide sorolhatjuk a puzzle játékokat, amelyek egyszerű formában már egészen kicsi kortól elérhetők. Babáknak a különböző kalapáló, formabeillesztő játékok és a golyóvezetők is fejlesztő hatásúak. Kicsit nagyobbaknak a különböző építőjátékok, tornyok, üveggolyópályák jöhetnek szóba. Ugyanakkor vannak a fizikai testre ható készségfejlesztő játékok is, mint például az ugrókötél, az ugrálólabda, illetve a különböző beltéri és kültéri mászókák. Ezek folyamatosan követik a gyerekek életkorát és közben észrevétlenül támogatják és elősegítik a fejlődésüket.
